2017. január 8., vasárnap

Tematikus könyvajánlónk: A tél az irodalomban

Aranyoskáink, a tél rendesen belehúzott most, úgyhogy stílusosan nézzünk most pár, a télről szóló magyar és világirodalmi művelt!
A kortárs orosz irodalom fenegyereke Vlagyimir Szorokin, akinek A jég című regénye nem egy könnyű olvasmány, tele nehezen szerethető karakterrel. A disztópiában?, utópiában? a Tunguz meteorit jege felébreszti a Fény gyermekeit, egy csoportnyi "übermensch"-t, akik az elveszett paradicsomot keresik... Ez az ébredés sokak számára azonban végzetes...
Jon Krakauer: Ég és jég című könyve  végtelenül izgalmas krónikája egy igaz történetnek, amelyben az író elindul, hogy megmássza a Mount Everestet, de visszafordul, és lefelé találkozik az rossz idő ellenére felfelé igyekvőkkel.. Személyes elbeszélés egy hegymászó-tragédiáról. 
George R.R. Martin: A tűz és jég világa című regényét minden Trónok harca sorozat rajongó ismeri. ez volt a bevezető része a fantasy-eposznak. A könyv izgalmas leírásokban mutatja be az eposz hátterét, a Hét Királyságot, viszályokat és hősies csatákat. Fantasy-kedvelőknek kötelező!
Nagy kedvencünk Mark Helprin: Téli mese című regénye, elképesztően szerteágazó, izgalmas cselekménnyel, végtelenül élvezetes és emlékezetes stílusban, különös szereplőkkel, mesés elemekkel. New Yorkot és a Hudsont imádóknak kötelező, és figyelmébe ajánljuk mindenkinek a befagyott Hudsonon végigvezető végtelen korcsolya-utazást, felejthetetlen!
Az irodalmi Nobel-díjas török Orhan Pamuk: Hó című egyik legismertebb regénye az évtizedes külföldi lét után Isztambulba hazatérő költő története, aki felkérést kap, hogy  egy távoli török városban zajló titokzatos és tragikus eseményekről oknyomozó riportot írjon. "Minden élet, akár a hópehely, távolról egyformának tűnik, de rejtélyes erők egyszerivé és megismételhetetlenné formálják."
Gary Chapman: Parázs a hó alatt könyve egy Charles Dickens ihlette történet a reményről és az újrakezdésről. Egy házaspárról szól, akik egy viharos karácsonyon elindulnak, hogy aláírják válási papírjaikat, de a hóborította síkos aszfalton megcsúsznak a kocsival, és életük örökre megváltozik. 
William Shakespeare: Téli regéjét talán nem kell senkinek bemutatni. Álomszerű, fordulatos cselekmény, ármány, szerelem, cselszövés, árulás, megtorlás - igazi Shakespeare-i remekmű! 

A magyar Fekete Istvánt szintén nem kell bemutatni, generációk nőttek fel könyvein, sok gyerek tranulta meg a természet és az állatok szeretetét a művei által. A Téli berekben a  felejthetetlen Tüskevár főszereplője, Tutajos a nyári kalandok után télen érkezik a Kisbalaton hóborította  világába, ahol ismét életreszóló kalandokban lesz része. A Tüskevár után most téli környezetben ismrhetjük meg és szerethetünk bele a természetes életmódba.
Gárdonyi Géza: A cinege című kedves története egy, a nagy hóba esett cinegemadárkáról szól, akit jóemberek megmentenek a hidegből, gondozzák, megszelídítik, de aztán tavasszal mégis visszaengedik a szabadba, hogy aztán mindig dallal kísérje őket.
Kányádi Sándor: Csikorgó, a fagykirály című történetében az emberek megunják Csikorgó, a fagykirály uralmét, és üzennek a fecskéknek, hogy hozzák el a nyarat. De a fecskék nem tudtak segíteni, csak egy dalos pacsirta. 
Móra Ferenc: A kíváncsi hópelyhek című meséjében  a hópelyhek beterítik a vidéket, de néhány kíváncsi a városba kívánkozik, ahol reggelre, a hómunkások segítségével  nem marad belőlük semmi, 
A szánkó-ban a szegény Favágó Jánoska nem ülhet bele a módosabb gyererkek szánkójába, hát barátjával készít egyet. De nagy a szegénység, a hideg farkasordító, így  a gyerekek inkább tüzelőnek hasítják fel szeretett szánkójukat egy fagyoskodó koldusasszonynak. 
József Attila: Téli éjszaka című gyönyörű versében a jelen dermesztő hideg, és a kristálytiszta levegőben minden élesen kirajzolódik, minden igaz, és a téli éjszaka önmagában tökéletes. "Tündöklik, mint a gondolat maga/ a téli éjszaka."
Ezt olvassátok,  aranyoskáink! 

2016. december 16., péntek

Heti tematikus könyvajánlónk: Mindjárt itt a Karácsony!

Már csak néhányat kell aludni, és itt a Karácsony! A készülődés kinek öröm, kinek hajszoltság... Ezt az állapotot Lackfi János egy versével illusztrálnánk :-D:

KÉSZÜLŐDÉS
Egyszerűen nem értem, a felnőttek
csak lótnak-futnak, képtelenek átélni
a közelgő Karácsonyt, pedig az üzletek
kirakatában már mindenhol téli tájat
rendeztek be, szánkóval, rénszarvasokkal,
Mikulással, füstölgő kéményű,
világító ablakú, favázas házikókkal,
keringő kisvonattal, és legfőképp
hóval, rengeteg hóval, legszívesebben
belefúrnám lángoló arcomat.

Az utcán mindenki szatyrokkal, hosszú
bevásárló-listákkal csörtet, este nálunk a vacsorák kibírhatatlanok, meg lehet
süketülni, többen mindig telefonálnak,
röpködnek az érkezési dátumok,
melyik nagyszülő, unokatestvér, ismerős
melyik busszal, vonattal, repülővel jön,
ki kell-e menni érte, mi a kedvenc étele,
van-e már piros csíkos nyakkendője és meleg harisnyája,
kész diliház, nekem meg a csend és a hó és a jég
jár az eszemben, végtelen fenyvesek suttogása.
Kinyitom a hűtőt, állok előtte, odabenn
csupa fagyos malac, töltött pulyka,
meg egy guvadó szemű hal, szájában citromkarikával,
sütemények, rajtuk a porcukor, mint a hó,
a kiáramló hidegbe temetem az arcomat,
és behunyom a szemem, és kapok egy
tockost hátulról, mert a hűtő elromlik,
ha nyitogatják, és akkor aztán meg leszünk lőve.
Öcséim és húgaim egész nap ki-be szaladgálnak,
csapkodják az ajtót, teljesen meg vannak huzatva,
a nagybátyám, José Emilio a létra tetején állva
átveszi anyám kezéből a gömböket és díszeket,
szépül a messziről hozatott fa, nagybátyám
elég furán néz ki mellényben, nyakkendőben,
hosszúnadrágban, foga közt sziszegve szitkozódik,
arca csurom izzadság, nézem lentről, a kedvenc ruhám
van rajtam, a bermudám pálmafákkal, meg egy
színes póló MARE felirattal, megtörlöm a homlokom,
reménytelenek ezek a felnőttek, nincs bennük
áhítat, pedig gyermek születik nékünk,
az égbolt vérvörös, csodaszép strandidő
van odakinn, negyven fok, mindenki Karácsonyra
készülődik a Rio de Janeirói alkonyatban.

Szerintünk a legjobb ajándék a könyv, és karácsonykor meg talán még idő is jut egy kis olvasgatásra. Tehát, ha ajándékötletet kerestek, vagy ha karácsonykor már tele a hasatok bejglivel és halászlével, ha már minden ajándékot kinyitottatok, minden zokninak/sapkának/nyakkendőnek/huszadikkesztyűnek örültetek, meg az igazi meglepiknek és telitalálat ajándékoknak is, akkor ne nézzétek meg a Reszkessetek betörők!-et mondjuk huszadszor, hanem inkább olvasással fokozzátok a karácsonyi hangulatot! Mi ezeket ajánljuk kicsiknek-nagyoknak, aranyoskáink!
Nincs karácsony Charles Dickens klasszikusa, a Karácsonyi ének nélkül!
Kedvenc ír írónk, Roddy Doyle könyveit már többször ajánlottuk, nem véletlenül: a gyerekeknek (és felnőtteknek is!) írott Vihogik sorozatban a Rover megmenti a Karácsonyt az egyik legjobb könyv. Rudolf, a szarvas beteg lett, és nincs aki húzza a Mikulás szánkóját, hát beveti magát Rover, a kutya,  és a Karácsony meg van mentve! A történet vidám ünnepi perceket szerez kicsiknek és nagyoknak egyaránt!
A borzongást kedvelőknek ajánljuk az abszurd humor egyik nagymesterének,  Tim Burton-nek a Karácsonyi lidércnyomás című könyvét. Csontvázy Izsáknak, a főhősnek, Halloweenfölde lakójának elege lesz a vérfagyasztásból és hátborzongatásból, és más móka után néz: elrabolja az egész karácsonyt!! És elkezdődik a karácsonyi lidércnyomás.
Ugyanők egy pohárka forralt bor társaságában olvassák el másik klasszikusunk, Agatha Christie: Poirot sorozatából a Poirot karácsonyát. A kis belga detektív szürke agysejtjei karácsonykor sem pihennek, ha egy bűntény megoldásáról van szó!
Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül? című elbeszélésében a koldusszegény csizmadia inkább választja, hogy szabadon énekelhesse a karácsonyi énekeket az orgonasípszerűen sorakozó rengeteg gyerekével, minthogy elfogadja a pénzt gazdag szomszédjától, de csöndben ünnepeljenek.
Aki szeret karácsonykor szép gondolatokat, bölcsességeket olvasni, annak ajánljuk Hermann Hesse: Karácsony című könyvét.  Ebben a kötetben a Nobel-díjas német író gondolatait, bölcsességeit olvashatjuk, a szeretetről, karácsonyról, világmegváltásról. Ehhez hasonló példázatos elbeszéléseket olvashatunk Fekete István: Karácsonyi éjjel-ében. A mélyen hívő írónak mindig nagyon fontos volt a karácsony, száméra ez az egymásra figyelés, a szeretet közösségi ünnepe volt, erről szól a könyv.
A remek regényíró, Joanne Harris: Egész évben karácsony a tőle megszokott fordulatos, szellemes stílusban mutatja be a fantáziánk világát, ahol egész évben karácsony van!
Krúdy Gyula: Jézuska csizmája című elbeszéléskötetében a karácsony témakörében olvashatunk történeteket. A nagyszerű kortárs költő és író, Lackfi János: Karácsonyi kalandorok-jából ünnepi meséket olvashatunk fel a legkisebbeknek.
Boldog Karácsonyt és jó olvasást, aranyoskáink!






2016. november 12., szombat

Tematikus könyvajánlónk: Különleges nők az irodalomban

Az elmúlt hetekben - az amerikai elnökválasztás kapcsán - több szó esett a női egyenjogúságról, az "üvegplafonról", mint eddig. Ez egy igen sokrétű, megosztó és nagyon érdekes téma, így mi is összeszedtük, hogyan jelennek meg a különleges, erős nők az irodalomban. Azok, akik szembementek a társadalmi konvenciókkal, akik a korukban megszokotthoz képest mások voltak, mást csináltak, más utat választottak. Nem csoda, hogy igen sok remekmű született e témában.
A világirodalom rengeteg klasszikust tud itt is felsorolni. Lev Tolsztoj: Anna Karenina-ja nagy klasszikus története a szerelemnek, a nő választásának. A regény lényegét tekintve egy házasságtörő asszony története, de persze ennél sokkal több: a szívről, a női lélekről, emberi természetről, a társadalmi konvenciókról szól - hát persze, hogy nem lesz jó vége..
Az 1840-50-es években alkotó, angol Brontë-nővérek (Emily, Charlotte és Anne) könyveiről talán mindenki hallott már. Charlotte Brontë: Jane Eyre című regényének főhőse az árva Jane, aki nevelőnőnek szegődik el egy kastélyba, ahol váratlanul, nehezen, de végül is rátalál a szerelem. Jane Eyre az angol romantikus regényirodalom talán legrokonszenvesebb nőalakja.
A német romantika egyik legnagyszerűbb írója, Theodor Fontane: Effi Briest című könyve a kora szigorú, poroszos társadalmi konvencióira fittyet hányó lányról szól, aki boldogságra, szerelemre vágyakozik, de a körülmények, a társadalmi morál ebben nem segít. Thomas Mann Fontane e könyvét "az európai elbeszélőpróza királyi ékszerének" nevezte.
A francia Romain Gary: Lady L. című regénye  egy izgalmas, a végén óriási csattanóval záródó regénye az angol nemesi osztály díszéről, a francia származású arisztokrata Lady L.-ről,  akinek nyolcvanadik születésnapján adott nagyszabású partiján -melyre még az angol királynő is jókívánságait küldi-,  kiderül a nagy titok.
Kemény könyv William Styron: Sophie választása című regénye, amelyben Sophie történetét meséli el a II. világháborút is megjárt író, aki a nővel már Amerikában találkozik. Szép lassan fény derül Sophie titkára, "őrületének" miértjére: az auschwitzi táborban történtekre, Sophie "választására".
Nagy kedvencünk az orosz Ludmilla Ulickaja, akinek minden könyve egy gyöngyszem, de mi legjobban a Médea és gyermekei című regényt imádjuk. Médea egész életét a krími házában élte le, ahol minden nyáron összegyűlik a rokonság. Nyári kalandjaik tragédiák hátterében folyamatosan "történik a történelem" háborúk, forradalmak, de Médea mégis próbálja egyben tartani egyre népesebb családját.  Szintén ajánljuk tőle az Életművésznők-et,  amelyben Zsenya találkozik hat történettel, hat női sorssal, és ezeket meséli el lebilincselően, nagy életismerettel és szomorkás iróniával, ahogy azt a nagy orosz íróktól megszokhattuk.
Az angol Virginia Woolf: Mrs. Dalloway című könyve egy ötvenes éveiben járó úrinőről szól, aki Londonban sétálgatva ismerősökkel találkozik, és közben felidézi életét, "szerepeit": reménytelen szerelem, a konvenciók üres fejű rabja, az életnek értelmet adó, sugárzó középpont is volt ő.
Woolf e könyve ihlette meg Michael Cunningham nagy sikerű könyvét, és a belőle született, szinten híressé vált filmet, Az órák- at, amelyben három nő sorsát követhetjük nyomon, egyikük maga Virginia Woolf.
A norvég Henrik Ibsen: Nóra című drámájának eredeti címe "Babaház", ami mindjárt sokat elmond a történetről, szereplőkről. Azt midnenestre igen, hogy a hősök szerepet játszanak, mindenki álarcot visel. Nóra például a gyermeteg, üresfejű "babafeleség" szerepét. ...Egy szép karácsonyon aztán robban a bomba, és mindenki leveti az álarcot. Nem véletlen, hogy ezt a darabot rengeteg színház játszotta és játssza szerte a világon.  Gustave Flaubert: Bovaryné-ja is egy széles körben ismert XIX. századi regény. Alcíme: Vidéki erkölcsök, ami máris némileg képbe helyezi az olvasót. A főhősnő Emma, aki nem szerelemből, inkább kíváncsiságból ment férjhez Bovary-hoz, és aztán számtalan viszonyban keresi a boldogságot, de nem találja...Flaubert-t annak idején perbe fogták a könyv miatt, vallás- és erkölcs-gyalázás vádjával.
A magyar irodalom sem szegényebb a témát illetően. Egyik nagy kedvencünk Závada Pál: Jadviga párnája című regénye, amelyben Jadviga naplóformában meséli el szerelmét, házasságát, elhidegülését, az emberi természet esendőségét - varázslatos elbeszélés.  
Bíró Kriszta: Jozefa című könyvében három szerelmi történetet olvashatunk, az elsőben a "beteljesült, dugába dőlt, de soha el nem múló" szerelemről. A másodikban a házasságról, mint érdekszövetségről, a harmadikban pedig a beteljesületlen szerelemről, mind középpontjában pedig az erős, saját útját kereső nőről.  
Gárdonyi Géza: Ida regénye a zárdában nevelkedett Ida története, akinek apja hirdetés útján, pénzért keres férjet. Az újdonsült vőlegénnyel Ida paktumot köt: üzleti alapú, formális házasságukat egy év múlva felbontják. Az élet persze másként gondolja...

Esterházy Péter: Egy nő című könyvében rövid kis írásokat olvashatunk a NŐ-ről, nőkről, a kapcsolatokról tanulhatunk.
Egy rettentően erős, megközelíthetetlen, kemény nőről, Szeredás Emerencről és finomabb ellenpontjáról, a szerző Szabó Magda alteregójáról szól Az ajtó című, megrendítő regénye, ami azok közé  a könyvek közé tartozik szerintünk, amelyeket mindenkinek el kellene olvasnia.
Ezeket olvassátok, aranyoskáink, és éljenek a nők!

2016. október 27., csütörtök

Borzonganivalók Halloween-ra!

Mindjárt itt a Halloween, a szellemek, boszorkányok, ördögök, démonok ideje! 
Elő a kosztümökkel és a hidegrázós-libabőrös-sikítozós olvasnivalókkal!
Ezeket ajánljuk, főleg éjfél körülre:

Arthur Miller: Salemi boszorkányok
Gárdonyi Géza: Az utolsó boszorkány
Suzanna Clarke: A Hollókirály
Teri Pratchett: Vészbanyák
J.K. Rowling: Harry Potter-könyvek
Bulgakor: Mester és Margarita
Shakespeare: Macbeth
Roald Dahl: Boszorkányok
Neil Gaiman: Csillagpor
Stephen King: Kedvencek temetője
E.T.A. Hoffmann: Az ördög bájitala


Ezt olvassátok, aranyoskáink! Jó lesz!
Muhahahahahaaaaaaaaaahhrrrrggrrrr

2016. október 20., csütörtök

Tematikus könyvajánlónk: A bor és szüret

Október van,  a szüret és a borkészítés ideje. De persze nem csak erről van szó: a bor és elkészítésének folyamat már az emberi kultúra hajnalán megjelent, és mióta művészet és irodalom létezik, azóta szolgáltat ihletet és témát az alkotóknak.
A szüret az év vége felé közeledve több dolgot is szimbolizál: az elmúlást, a természet halálát, ugyanakkor az év összegzése, számvetés is: az elmúlt évben elvégzett munka gyümölcsének betakarítása. Dionüszosz görög isten ( a rómaiaknál Bacchus) a bor és a mámor istene volt, a monda szerint ő fedezte fel, hogy lehet a szőlőből bort készíteni. A Dionüszosz-kultusz, a bor és lakomák, a tiszteletére rendezett ünnepségek -  dionüsziák -, számtalan ó- és újkori írót, költőt, művészt megihlettek. Euripidész: A bakkhánsnők valamint Arisztophanész: A békák című drámájában Dionüszosz és kultusza a főszereplő. Plinius római történetíró pedig így fogalmaz: "A bor révén lett az ember az egyetlen állat, amely akkor is iszik, ha nem szomjas".
Omar Khajjám, a XI. századi perzsa költő, filozófus, csillagász verseiben is központi szerepet foglal el a bor, nála a bor: a "mulandóság mámora".
Az újkorban is sokan, sokféleképpen megénekelték a bort, a borászatot, a szüretet, a mámort és ezek természetesen a magyar költőket, írókat is számtalanszor megihlették, hiszen a magyar kultúra egyik központi eleme a bor.
Igazából nincs olyan írónk, költőnk, akinek ne lenne a borral, szürettel, az év végi összegzéssel foglalkozó műve. Kölcsey Himnuszában Tokaj szőlővesszeje  a gazdagság jelképe; Adynál a bor: "mámor és malaszt". Jókai Mórnál a bor, főleg a tokaji legendája  számtalan műben jelenik meg fontos elemként: A lőcsei fehérasszonyban, az Egy magyar nábobban. De Mikszáth is belefoglalta műveibe: A Noszty fiú esete Tóth Marival, A fekete város, Szent Péter esernyője című regényekben is megjelenik a bor. Ő is a tokaji kultuszának élt:  "Különös az a tokaji nedv...az már olyan nedv, hogy mindig az osztrák ellen lovalja a zempléni embert".
Krúdy Gyula: Az asszonyfái szüret című novellájában a szüret ad alkalmat, helyet és keretet a történésekre. Márai Sándor  arról álmodott, hogy öregkorában majd borospincéje lesz, egész esszésorozatot írt Magyar borok címmel, amelyek központi gondolata így szól: "A bor férfidolog, csendesen kell beszélni róla. Leghelyesebben egy pohár bor mellett." Emellett a  "Boros könyvben" életbölcsességeit olvashatjuk, természetesen egy jó pohár bor mellett.
Sokunk kedvence, Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regénye is megemlékezik a borról, méghozzá a tüzes egri borokról, amelyek nem csak szomjat oltanak: a könyvben Dobó István várkapitány egri borral fokozza katonái harci kedvét a törökök elleni csatában
A magyar irodalomban a boros könyvek non plus ultrája természetesen Hamvas Béla: A bor filozófiája című könyve. De bátran mondhatjuk, hogy nem csak a magyar, de a világirodalomban sincs még egy ilyen mű, amely ennyire átfogóan beszélne a borról, ami nem csak egy isteni nedű, de életfilozófia. Hamvas e művében összegez mindent, ami a borral kapcsolatban a világirodalomban leíródott: forrásai magukba foglalják a Bibliát, Homérosz műveit, Horatius, Epikurusz műveit, Sappho és Anakreón verseit, az Upanisádokat, az Ezeregy éjszaka meséit, valamint modern írók műveit. A könyv mottója: "Végül is ketten maradnak: Isten és a bor". Hamvas így fogalmaz: "Elhatároztam, hogy imakönyvet írok az ateisták számára.... Tudom, hogy ezt a szót, Isten, ki se szabad ejtenem. Mindenféle más neveken kell róla beszélni...A legfőbb névnek a bort választottam." A könyv Hamvas lebilincselő stílusban írt elmélkedése a borról, Istenről, az életörömről, magáról az életről.
Ezt olvassátok, aranyoskáink!
www.facebook.com/Ketharisnyakonyvetolvas

2016. október 5., szerda

Heti tematikus könyvajánlónk: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után

Heti tematikus könyvajánlónkat az aktuális nemzeti ünnepünk, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc méltatlan lezárását jelképező aradi vértanúk napja ihlette, október 6.
Ez az egyik legmeghatározóbb fordulópontja történelmünknek, mégis arányaiban, úgy látszik, kevesebb irodalmi mű foglalkozik vele, mint gondolnánk. És azok is inkább versek, például a mindenki által ismert Nemzeti Dal Petőfi Sándortól, amit minden iskolás megtanul, és a felnőttek fele még mindig kívülről fúj.
Prózában kevesebb mű született, és az is "koncentráltabban". A legtöbbet Jókai Mór írta a forradalomról és az azt követő évekről, a bujdosásról, a megtorlásról, az egész szabadságharc utóéletéről. Nem véletlen, hiszen Jókai végigélte az eseményeket, tevőlegesen is részt vett a politikai feladatokban, és így első kézből voltak információi és történetei mindenről. A leghíresebb, a korszakkal foglalkozó regénye persze  A kőszívű ember fiai, ami szerencsére még mindig kötelező olvasmány az iskolákban. A Baradlay-család történetén generációk nőttek fel, és regényes formában tanulhattak a szabadságharcról, a hősiességről, szeretetről, családról és az önfeláldozásról.
A Forradalmi és csataképek című elbeszélés-kötetét Jókai 1850 júliusában, a tardonai bujdosásból hazatérve jelentette meg. A csatákat, politikai harcokat és manővereket rendkívül érdekesen, a szemtanú hitelességével írja le a szerző.
Ez a fent említett tardonai bujdosás ihlette következő művét, a Bujdosó naplóját. Jókai a forradalom idején követte az ide-oda költöző (menekülő) magyar parlamentet, és a világosi katasztrófa után is tovább kellett állnia. Menekülését Kossuth egy rokona "intézte". Az író Gyulán találkozott feleségével, a színésznő Laborfalvi Rózával, és onnan menekült a Bükk erdeibe. Tardonán, Csányi Béni földbirtokosnál húzta meg magát, és ennek a több mint öt hónapnak a történetét meséli el a regény.
Következő műve az egyik legnépszerűbb és legvitatottabb regénye,  Az új földesúr. A fáma szerint a regény egyik alakját nem más, mint Haynau osztrák hadvezér, a "bresciai hiéna" ihlette, aki a szóbeszéd szerint (feljegyzések szerint többen hallották), a forradalom lezárása után Magyarországon letelepedve, egyszer azt találta mondani (németül): "Mi, magyarok nem engedjük magunkat jogainkból kiforgatni!" A regény a bizakodás története, pedig  forradalom után, a regény időszakában már tudni lehetett, hogy a polgárosodni vágyó magyarság reményei a szabadságharc leverésével szertefoszlottak.
Krúdy Gyula is írt erről az időszakról, méghozzá az egyik felmenőjéről. A Krúdy Kálmán csínytevései a kalandor rokon cifraszűrös, garibaldis alakját idézi meg, aki a forradalom leverése után mindenféle kalandokon töri a fejét.
A harcok utáni bujdosás a történészeknek nagyon gazdag kutatási területe, de például az ifjúsági könyveket író Bogáti Pétert is megihlette. Az Édes Pólim! című regény a szerző egy könyvtári kutakodása során, véletlenül megtalált levélköteg alapján íródott. A könyv Ujházi Lászlónak és családjának a története. Ujházi a szabadságharc alatt Komárom polgári biztosa volt, így a forradalom leverése után el kellett hagynia a hazáját. Az akkori világ legdemokratikusabb országába, az Egyesült Államokba emigrált családja több tagjával. Iowa államban telepdetek le, kis közösségüket New Budának nevezték el - ide gyébként később Kossuth is ellátogatott. A regény az itthon maradott családtagokhoz írt levele alapján készült.
Az egyik Harisnya egyik kedvenc Delfin-könyve volt gyerekkorában Lengyel balázs: A szebeni fiúk című könyve. Az izgalmas történelmi regény a 48-as szabadságharc idején játszódik. A nagyszebeni fiúk várépítő játékából komoly felnőtt-játszma válik, amelynek segítségével a magyar szabadságharc legendás lengyel tábornoka, Bem apó kiűzi az osztrákokat Szeben várából.

Az aradi vértanúkról, gondolataikról, életük végéről az utánuk szerencsére fennmaradt levelezésekből tájékozódhatunk. Mai ésszel talán el sem tudjuk képzelni azt a hősiességet, tartást, önfeláldozást, amellyel ezek a (többségében nem is magyar származású) hősök adóztak a magyar forradalom eszméjének. Ahogyan Madách Imre írja Az aradi sírra c. versében: 
"Nem néztetek erőst, hogy szolgáljátok,
Ki fényesen majd jutalmazni tud,
Akit szolgáltatok egy árva hon volt,
Ím sírotokra emlékkő se jut."
Ezt olvassátok, aranyoskáink!
www.facebook.com/Ketharisnyakonyvetolvas

2016. szeptember 29., csütörtök

Csodás könyvborítók, csodás könyvek

Aranyoskáink, itt van egy tipikus esete annak, amikor a külcsín és a belbecs egyformán magas színvonalúak... Ilyen merényletet a könyvimádók ellen....
Gyönyörű kivitelben nagyon jó regények!
John Banville: A tenger
Jelena Csizsova: Nők férfi nélkül
Kim Fay: Sárga Babilon
Isabel Allende: Maya naplója
Murakami Haruki: Hallgasd a szél dalát! / Flipper, 1973
Ezt olvassátok, aranyoskáink!
#geopen