2016. június 23., csütörtök

Magyar Radír 2016 szépirodalmi pályázat!

Aranyoskáink!
Ha imádtok olvasni, és néha, titkon, eszetekbe jutott már, hogy "én is megpróbálhatnám", mármint az írást, akkor itt a nagy alkalom!
A Kisalföld és a Tarandus Kiadó 'Magyar Radír 2016' címen országos szépirodalmi pályázatot hirdet!
Novella, esszé, elbeszélés, blog, bármi mehet, részletek a kiírásban.
A zsűri tagjai olyan nagyágyúk is, mint Rakovszky Zsuzsa és Darvasi László!
A műveket az info@tarandus.hu-ra kell beküldeni, 2016.augusztus 31-ig.
Nosza, tollra, billentyűzetre fel!


2016. június 20., hétfő

Tematikus könyvajánlónk: A foci az irodalomban

Most, hogy a Foci EB miatt egész Európa (meg még a világ egy része) focilázban ég, a Harisnyák se mehetnek el szó nélkül a téma mellett. Na, nem mintha nagy szakértők lennének (bár az egyik Harisnyának pályafutása során elég sok köze volt  focihoz egy ideig, még gólt is rúgott egy óvatlan pillanatban). Bennünket az érdekel, ahogyan a foci az irodalmat megihlette. Természetesen rengeteg könyv született már a témában, de nézzük, mit alkotott a szépirodalom.
A magyar irodalomban - nem kérdés - sok nagy írónk megénekelte a focit. Mándy Iván: A pálya szélén c. regénye sokak szerint a legfontosabb könyv, amely a magyar futballról szól. Mándy nagy szívvel mesél a foci ős- és hőskoráról, mindezt nagy hitelességgel.
Kőrösi Zoltán: Az utolsó meccs című regényében a képlet egyszerű: a magyar focitörténet  egyenlő a  magyar sorstörténettel,.
Egressy Zoltán: Lila csík, fehér csík című, nemrég megjelent regénye azokról szól, akiknek nem piros, hanem lila-fehér a szíve.
A rendkívül termékeny Moldova Györgynek is rengeteg mondanivalója volt persze szeretett sportjáról: a Ferencvárosi koktél-ban focinovellákat olvashatunk, A Puskás-ügy c. regénye  pedig megosztja a focirajongókat, hiszen ebben Moldova egy "árnyaltabb" képet próbált festeni a focilegendáról.  Sokak szerint sértettségből próbált nem teljesen pozitívan emlékezni.
Esterházy Péter: Utazás a tizenhatos mélyére fő tétele ez "Futballozni mindenki futballozott, az is, aki nem, ez a futball sine qua non-ja, de nem mindenki futballista". A regényben egy hajdani "kisfutballista" végigjárja a régi meccsek helyszíneit, és emlékezik.
Különleges könyv L.Kelemen Gábor: Gól a halál kapujában című könyve, ami egy riportkönyv Schwarz Sándorral, a négy volt auschwitz-birkenau-i fogoly egyikével, akik a híres lágermeccsekben vettek részt a Holocaust idején. Schwarz Sándorról Spielberg is készített dokumentumfilmet, illetve a történet alapján született A menekülés a győzelembe című híres film, Sylvester Stallone főszereplésével.
Az irodalmi Nobel-díjas japán Óe Kenzaburó: Futball-lázadás c. könyve egy testvérpár sorsán és egy szerelmi háromszögön keresztül mutatja be Japán másfél évszázados történelmét. A regény egy pontján az egyik testvér falusi gyerekekből focicsapatot szervez. de aztán a történet nagyon elhajlik, a testvér a focicsapattal lázadást szervez a (japán) Császár ellen, szupermarketeket rabolnak ki és az zsákmányt szétosztják a szegények között....
Minden focirajongónak alapmű a világhírű angol Nick Hornby: Fociláz c. könyve. A Harisnya szereti az író könyveit, és ezt is elolvasta: kiderült, hogy az Arsenal drukker Hornby olyan szenvedéllyel ír a fociról, hogy abból még a Harisnya is megérteni-átérezni vélte a fociőrület miértjét. 
De nem lehet elég korán kezdeni: a legkisebbeknek Marék Veronika: Boribon focizik, a nagyobbacskáknak  Lázár Ervin: Foci című könyvei mesélnek a fociszeretetről.
Ezt olvassátok, aranyoskáink! És a könyvtár-könyvesbolt-antikvárium hármas erre a hónapra kiegészül a focipályával!

2016. június 9., csütörtök

Megjelent legújabb tematikus könyvajánlónk!

Megjelent legújabb tematikus könyvajánlónk a #Lapcom lapok #Regényújság mellékletében, fontos témáról, a másságról az irodalomban. És igen illusztris társaságban... :-)
Ezt olvassátok, aranyoskáink!

2016. június 1., szerda

Tematikus könyvajánlónk: A másság az irodalomban

A Harisnyák most egy nehezebb témát választottak a tematikus könyvajánlóba: a másság (nemi, vallási, bőrszín szerinti, testi/szellemi fogyaték stb.), a megkülönböztetés, a tolerancia és annak hiánya mindig is nagyon kényes téma volt. Persze az irodalmat is megihlette ez a "vékony jég", és bár rettenetes nehéz témák, mégis sokáig velünk maradó, olykor feloldozást, megnyugvást is nyújtó, korszakalkotó művek születtek belőle. Nem kell tőlük megijedni, el kell őket olvasni!
A magyar irodalom ebből a szempontból talán óvatosabb volt a világirodalomhoz képest, általában tabuként kezeli a témakört, kevés olyan műről tudunk, amelyik kifejezetten ide sorolható. De ilyen például Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója, amely egy elmegyógyintézetben kezelt, csodálatos fantáziával és íráskészséggel kezelt nő naplófeljegyzéseiből és kezelőorvosa megfigyeléseiből áll össze. 
Más témát jár körbe Nádasdy Ádám  (a Harisnyák volt egyetemi professzora :-)) friss esszékötete, A vastagbőrű mimóza, amely - ahogy ő fogalmazott: etológiai ismeretterjesztő-könyv a melegekről. Ugyanez a témája Rakovszky Zsuzsa igen érdekes könyvének, a VS-nek.  A VS Vay Sándor/Sarolta gróf/grófnőt rejti. Ő valós személy volt,  a XIX. században élt író, újságíró, aki korát mélységesen megbotránkoztatta azzal, hogy bár nőnek született, férfiként élt, meg is házasodott. A VS egy romantikus lélek gyötrődéseiről szól egy intoleráns korban, ahogy ő fogalmazza: "Hát tehetek én arról, hogy a ti világotokban nincs szó arra, ami én vagyok?"
A világirodalom inkább bővelkedik a témakörben íródott művekben. Itt van például a feketék megkülönböztetéséről, a rabszolgaságról szóló számtalan mű, például Toni Morrison: Kedves című, megrázó erejű regénye. 
Testi fogyatékosságok iránti intoleranciáról szól, ha úgy nézzük,  Victor Hugo: A párizsi Notre Dame-ja, amelyben Quasimodo, a púpos és torz toronyőr szerelme nyújt csak vigaszt Esmeraldának, a kacér cigányleánynak.  Peter Marshall kultikus regénye a "dühös hatvanas évekből", a Tombol a hold, egy gyermekparalízisben megbénult fiatalember története, aki a szerelmet is egy kerekes székes lány oldalán találja meg, és humorral, iróniával írja le, hogy az "épek" mennyire sokkal "bénábbak" náluk, ha a másság kezeléséről van szó. 
Ugyanennek az írónak a Nincs helyed a temetőben című könyve szintén nehéz témát, az elmebajt dolgozza fel: a könyv a téboly és a nem kevésbé riasztó külvilág között őrlődő léte emberi dilemmáival viaskodó férfi története. Mérhetetlenül megrendítő és fantasztikus könyv Daniel Keyes-től "Az ötödik Sally", ami egy skizofrén nőről szól. Sylvia Plath Az üvegbúra című könyve pedig a depresszió pusztító hatalmáról szól.
A szellemi fogyatékosság is tabunak számít sok helyen, ennek feloldásával sokan megpróbálkoztak már: ilyen a mára klasszikussá vált Virágot Algernonnak ugyancsak  Daniel Keyes-től.  Ez egy sci-finek is beillő mű egy fogyatékos srácról, akit (az Algernon nevű kísérleti egér után) megműtenek, és zseni lesz. Majd visszaesik eredeti állapotába... De ugyanilyen nagy sikerű könyv volt John Steinbeck klasszikusa, az Egerek és emberek, a viráglelkű, nagy testi erejű, de kicsi eszű Lennie-ről, vagy William Wharton: Madárka című regénye, amely újraértékeli az őrültség és az épelméjűség fogalmát. Mindkét könyvből nagyszerű film is született.
Más volt az általánoshoz képest Miguel de Cervantes Don Quijote-ja is, pedig csak egy nem evilágban élő, mindhalálig lovagnak megmaradó ember harcol benne az igazságért és az erkölcsökért.
Egy XVII. századi házasságtörő nő és egy fogadalmát megtörő lelkész szerelme a témája Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű-jének; na, egy ilyen történetet is nehezen fogadott be a kor társadalma. És egyébként megrendítően szép szerelmi történet.
Ugyancsak a szerelem hatalmáról szól Thomas Mann: Halál Velencében című könyve, amely  világirodalom egyik legszebb és legelgondolkodtatóbb regénye szerelemről, szépségről, művészetről, halálról. Ebben az idősödő költő Velencében halálos szerelembe esik egy fiúcskával.
Az etnikai, vallási másság, megkülönböztetés se hagyta hidegen az alkotókat: egyik nagy klasszikus, William Shakespeare szó szerint  'húsbavágóan' írja le a zsidó uzsorás Shylock történetét a "Velencei kalmár"-ban. A darab középpontjában a keresztény velencei kalmár, Antonio és a zsidó uzsorás, Shylock közötti konfliktus áll, melynek mozgatórugója az ellentétes piaci érdekeik, valamint a vallás- és kultúrabeli különbségek, tehát a „másik”-kal való találkozás élménye.
Szóval, bár nehéz témák, szép és jó művek születtek belőlük. Ne feledjétek: könyvtár-antikvárium- könyvesbolt! Ezt olvassátok, aranyoskáink!