2016. november 12., szombat

Tematikus könyvajánlónk: Különleges nők az irodalomban

Az elmúlt hetekben - az amerikai elnökválasztás kapcsán - több szó esett a női egyenjogúságról, az "üvegplafonról", mint eddig. Ez egy igen sokrétű, megosztó és nagyon érdekes téma, így mi is összeszedtük, hogyan jelennek meg a különleges, erős nők az irodalomban. Azok, akik szembementek a társadalmi konvenciókkal, akik a korukban megszokotthoz képest mások voltak, mást csináltak, más utat választottak. Nem csoda, hogy igen sok remekmű született e témában.
A világirodalom rengeteg klasszikust tud itt is felsorolni. Lev Tolsztoj: Anna Karenina-ja nagy klasszikus története a szerelemnek, a nő választásának. A regény lényegét tekintve egy házasságtörő asszony története, de persze ennél sokkal több: a szívről, a női lélekről, emberi természetről, a társadalmi konvenciókról szól - hát persze, hogy nem lesz jó vége..
Az 1840-50-es években alkotó, angol Brontë-nővérek (Emily, Charlotte és Anne) könyveiről talán mindenki hallott már. Charlotte Brontë: Jane Eyre című regényének főhőse az árva Jane, aki nevelőnőnek szegődik el egy kastélyba, ahol váratlanul, nehezen, de végül is rátalál a szerelem. Jane Eyre az angol romantikus regényirodalom talán legrokonszenvesebb nőalakja.
A német romantika egyik legnagyszerűbb írója, Theodor Fontane: Effi Briest című könyve a kora szigorú, poroszos társadalmi konvencióira fittyet hányó lányról szól, aki boldogságra, szerelemre vágyakozik, de a körülmények, a társadalmi morál ebben nem segít. Thomas Mann Fontane e könyvét "az európai elbeszélőpróza királyi ékszerének" nevezte.
A francia Romain Gary: Lady L. című regénye  egy izgalmas, a végén óriási csattanóval záródó regénye az angol nemesi osztály díszéről, a francia származású arisztokrata Lady L.-ről,  akinek nyolcvanadik születésnapján adott nagyszabású partiján -melyre még az angol királynő is jókívánságait küldi-,  kiderül a nagy titok.
Kemény könyv William Styron: Sophie választása című regénye, amelyben Sophie történetét meséli el a II. világháborút is megjárt író, aki a nővel már Amerikában találkozik. Szép lassan fény derül Sophie titkára, "őrületének" miértjére: az auschwitzi táborban történtekre, Sophie "választására".
Nagy kedvencünk az orosz Ludmilla Ulickaja, akinek minden könyve egy gyöngyszem, de mi legjobban a Médea és gyermekei című regényt imádjuk. Médea egész életét a krími házában élte le, ahol minden nyáron összegyűlik a rokonság. Nyári kalandjaik tragédiák hátterében folyamatosan "történik a történelem" háborúk, forradalmak, de Médea mégis próbálja egyben tartani egyre népesebb családját.  Szintén ajánljuk tőle az Életművésznők-et,  amelyben Zsenya találkozik hat történettel, hat női sorssal, és ezeket meséli el lebilincselően, nagy életismerettel és szomorkás iróniával, ahogy azt a nagy orosz íróktól megszokhattuk.
Az angol Virginia Woolf: Mrs. Dalloway című könyve egy ötvenes éveiben járó úrinőről szól, aki Londonban sétálgatva ismerősökkel találkozik, és közben felidézi életét, "szerepeit": reménytelen szerelem, a konvenciók üres fejű rabja, az életnek értelmet adó, sugárzó középpont is volt ő.
Woolf e könyve ihlette meg Michael Cunningham nagy sikerű könyvét, és a belőle született, szinten híressé vált filmet, Az órák- at, amelyben három nő sorsát követhetjük nyomon, egyikük maga Virginia Woolf.
A norvég Henrik Ibsen: Nóra című drámájának eredeti címe "Babaház", ami mindjárt sokat elmond a történetről, szereplőkről. Azt midnenestre igen, hogy a hősök szerepet játszanak, mindenki álarcot visel. Nóra például a gyermeteg, üresfejű "babafeleség" szerepét. ...Egy szép karácsonyon aztán robban a bomba, és mindenki leveti az álarcot. Nem véletlen, hogy ezt a darabot rengeteg színház játszotta és játssza szerte a világon.  Gustave Flaubert: Bovaryné-ja is egy széles körben ismert XIX. századi regény. Alcíme: Vidéki erkölcsök, ami máris némileg képbe helyezi az olvasót. A főhősnő Emma, aki nem szerelemből, inkább kíváncsiságból ment férjhez Bovary-hoz, és aztán számtalan viszonyban keresi a boldogságot, de nem találja...Flaubert-t annak idején perbe fogták a könyv miatt, vallás- és erkölcs-gyalázás vádjával.
A magyar irodalom sem szegényebb a témát illetően. Egyik nagy kedvencünk Závada Pál: Jadviga párnája című regénye, amelyben Jadviga naplóformában meséli el szerelmét, házasságát, elhidegülését, az emberi természet esendőségét - varázslatos elbeszélés.  
Bíró Kriszta: Jozefa című könyvében három szerelmi történetet olvashatunk, az elsőben a "beteljesült, dugába dőlt, de soha el nem múló" szerelemről. A másodikban a házasságról, mint érdekszövetségről, a harmadikban pedig a beteljesületlen szerelemről, mind középpontjában pedig az erős, saját útját kereső nőről.  
Gárdonyi Géza: Ida regénye a zárdában nevelkedett Ida története, akinek apja hirdetés útján, pénzért keres férjet. Az újdonsült vőlegénnyel Ida paktumot köt: üzleti alapú, formális házasságukat egy év múlva felbontják. Az élet persze másként gondolja...

Esterházy Péter: Egy nő című könyvében rövid kis írásokat olvashatunk a NŐ-ről, nőkről, a kapcsolatokról tanulhatunk.
Egy rettentően erős, megközelíthetetlen, kemény nőről, Szeredás Emerencről és finomabb ellenpontjáról, a szerző Szabó Magda alteregójáról szól Az ajtó című, megrendítő regénye, ami azok közé  a könyvek közé tartozik szerintünk, amelyeket mindenkinek el kellene olvasnia.
Ezeket olvassátok, aranyoskáink, és éljenek a nők!